téma / tudomány


Anand Varma: Az első 21 nap egy méh életében

» » futószalag

Hallhattuk mostanában, hogy a méhek fogyóban vannak. Vajon mitől pusztulnak a méhcsaládok? Anand Varma fotográfus méheket tart az udvarában, hogy képsorozattal dokumentálja fejlődésüket. A National Geographic által támogatott projekt bepillantást nyújt a méhcsalád életébe, felfedve az egyik legnagyobb veszélyt: az atkákat, amelyek a méhlárvákon élősködnek életük első 21 napján. Varma hihetetlen felvételekkel mutatja be a problémát és annak lehetséges megoldását.



Ne akarjuk tartalék bolygóként használni a Marsot!

» » futószalag

Lucianne Walkowicz csillagász, a NASA Kepler-missziójának résztvevőjeként, az életre alkalmas helyeket kutat a világegyetemben. Így feltétlen figyelmet érdemelnek a Marsról alkotott nézetei. Ebben a rövid előadásában azt szorgalmazza, hogy hagyjunk fel abbéli álmainkkal, amelyekben a Marsra mint a Föld tönkretétele utáni menekülő bolygóként tekintünk.




Istenek leszünk 200 éven belül?

» » idegen tollak

Akár már a belátható jövőben, 200 éven belül részben kiborg lehet az emberből, márpedig ez az emberiség és a biológia történetének legnagyobb változása lenne – állítja a jeruzsálemi Héber Egyetem történész professzora. Yuval Noah Harari ilyen mértékű változásra az élet 4 milliárd évvel ezelőtt megjelenése óta nem volt példa, hiszen ez egyben azt is jelentené, hogy a tudomány (legalábbis egyes emberek esetében) legyőzi a halált.


Marhapörkölt kémcsőből

» » idegen tollak

Körülbelül 20 ezer izomrost kell ahhoz, hogy létrehozhassanak egy száznegyven grammos húspogácsát. A cél az lenne, hogy nagy mennyiségben tudják előállítani az új típusú hústermékeket. A kutatók szerint nyilvánvaló, hogy a mesterséges eljárás révén kevesebb állatot kellene leölni, emellett pedig csökkenhetne a környezeti terhelés is. A műhústermelés szénkibocsátása kisebb, illetve kevesebb vizet és földterületet igényel a klasszikus állattenyésztési ágazatoknál.