oglašavanje

Két sokkoló ábra a magyar gazdaságról

» » idegen tollak /    / 

A portfolio.hu cikke

 

A Költségvetési Felelősségi Intézet keddi kockázatelemzésében két fontos ábrát is bemutatott. Az intézet ügyvezetője ezek alapján úgy véli, hogy a tőke és a munka mérésével súlyos problémák vannak, ez pedig komoly kérdéseket vet fel a magyar gazdaság hivatalos számaival kapcsolatban. Romhányi Balázs szerint a beruházások csökkennek, a kivándorló munkaerő egyre nagyobb, és ezért a magyar gazdaság potenciális növekedési üteme fokozatosan épül le. Arra figyelmeztetett: a magyar gazdaság jelenleg túlhevült és ha elfogy az uniós manna, ott állunk majd meztelenül és akkor a magyar költségvetés is bajban lesz.

 

Beruházások


A gazdaság hosszú távú növekedési kilátásait termelési oldalról a magánszektor tőkeállománya, a vállalati szektorban foglalkoztatottak létszáma és termelékenysége határozza meg. Bár az elmúlt években - nagyrészt az EU-források lehívása, kisebb részben az egyedi nagyberuházások miatt - a beruházások reálértéke folyamatosan és gyors ütemben növekedett, azonban ezen belül egyre inkább az állami beruházások váltak dominánssá, sőt a legutóbbi negyedévekben a magánszektor beruházása reálértéken csökkent - írják a KFIB szakértői.

Romhányi Balázs ennek kapcsán kiemelte: a tőke és a munka mérésével súlyos problémák vannak. Megjegyezte: a KSH által közölt beruházási statisztika és a nemzeti számlákban szereplő adatok külön mérik a beruházási adatokat.

Az elmúlt években jelentősen növekedtek a kormányzati beruházások, ez pedig kiszorítja a magánszektor beruházásait. A másik olvasata a lenti ábrának Romhányi szerint, hogy a magánszektor beruházása is túl van mérve, mivel az állami beruházásokhoz tartozó megrendeléseket magáncégek teljesítik.

 

Foglalkoztatottak


A másik érdekes történet, amire a KFIB mostani anyaga rávilágít, a foglalkoztatottak számának mérése. Romhányi Balázs azt mondta, hogy a foglalkoztatottak számának mérésekor komoly hibákat követ el a KSH.

Emlékeztetett: jelenleg két statisztikai recept van arra, hogy hogyan mérik a foglalkoztatottak számát, az intézményi statisztika és a munkaerőfelmérés (MEF).

A foglalkoztatottak létszámát a KSH elsődlegesen a Munkaerő-felmérés (MEF) keretében méri, amely során az adatgyűjtők becsengetnek a mintába került lakásokba és az ott lakóktól megkérdezik munkaerő-piaci helyzetüket. Foglalkoztatottnak az minősül, aki legalább egy órát dolgozott pénzért a megelőző héten. Az egyes adatközlőket a KSH besorolja a főbb jellemzőik (kor, nem, lakóhely, stb.) szerint, majd az egyes kategóriák mintából nyert adatait felszorozza a teljes népesség megfelelő kategóriájának létszámára.

A MEF mellettimásik adatforrás az intézményi felmérés. Ebben a KSH a vállalatoktól, költségvetési szervektől begyűjti alkalmazottaik létszámát. Mivel ez csak az alkalmazottak létszámára ad becslést, kisebb értéket ad a MEF-nél. Nem tartalmazza például az egyéni vállalkozók, a külföldi telephelyen dolgozók, vagy a segítő családtagok létszámát. Tekintettel arra, hogy az intézményi alkalmazottak nagyságrendileg 70 százalékát adják a MEF szerinti összes foglalkoztatottnak, a két idősornak valamennyire együtt kell mozognia.

A probléma súlyát érzékelteti, hogy a versenyszektor teljes létszámnövekedése (közmunkások és külföldön foglalkoztatottak nélkül) 2011 és 2014 között a MEF szerint 294 ezer fő, míg az intézményi statisztika szerint mindössze 3 ezer fő volt.

 

Korábban is rámutattak már sokan, hogy a két statisztika széttart, mostanra azonban már jelentős a különbség. Romhányi Balázs szerint valamelyik statisztika hibás és a legszörnyűbb, hogy a KSH-t nem zavarja. Romhányi szerint

 


200 ezerrel lehet felülbecsülve a versenyszektorban foglalkoztatottak száma.
 

 

Mivel azt tapasztalták a szakértők, hogy a MEF és az intézményi adatsor közötti eltérés az elmúlt években jelentősen és trendszerűen megnőtt, részletesebb vizsgálatot végeztek. A MEF adatbázisában azonosíthatók azok a munkavállalók, akiket alkalmazóiknak elvileg jelentenie kell az intézményi felmérés keretében is. Az alábbi ábra az 4 főnél többet foglalkoztató, belföldi munkáltatók alkalmazottainak létszámát mutatja a MEF és az intézményi statisztika alapján.

 

Amint látható, korábban a két idősor hasonlóan alakult, 2012-től kezdődően viszont a MEF adatsora elnyílik az intézményitől. Az eltérés 2014-ben már meghaladta a 200 ezer főt, miközben 2010-ben még kevesebb mint 50 ezer fő volt. Ezek alapján vagy a MEF vagy az intézményi felmérés (vagy akár mindkettő) komoly hibával ragadja meg az alkalmazottak létszámát.

 

Mivel a külföldön foglalkoztatottak és a közmunkások létszám-növekedésén túl a MEF-ben kimutatott foglalkoztatás-bővülés döntő része az alkalmazottak körében látszik, ezért a fenti probléma alapvetően befolyásolja a gazdasági folyamatok értékelését.

 

De hányan dolgoznak külföldön? És mennyi pénzt utalnak haza?


Ezek a kérdések nem mellékesek a magyar gazdaság hivatalos statisztikai adatai szempontjából, viszont Romhányi Balázs szerint erre nincsenek megfelelő adatok.

A Költségvetési Felelősségi Intézetnél úgy vélekednek, hogy a külföldön munkát vállalók nagy része valójában eltűnik a magyar statisztika látóköréből, aminek két közvetlen következménye is van:

 

  • A belföldön foglalkoztatottak MEF szerinti létszámát a KSH felülbecsli, mivel nem valós (túl magas) az a továbbvezetett népesség adat, amire a MEF-minta értékeit felszorozza.
  • A külföldön dolgozók hazautalt jövedelmének értéke a fizetési mérlegben alulbecsült.

 

A külföldön dolgozók hazautalt jövedelméről jó minőségű, közvetlen statisztikai adat nem áll rendelkezésre.

 

Nincs belső motor

 


A '70-es évek Portugáliájának esete rajzolódik ki előttünk
 

 

- világította meg egy példával a helyzetet Romhányi a keddi háttérbeszélgetésen.

 


A kivándorlás és a csökkenő beruházások miatt tűnik el a magyar gazdaság potenciális gazdasági növekedése - tette hozzá.

Jelenleg túl van fűtve a magyar gazdaság és lehet, hogy még 3 évig ez kitarthat, ha az EU-s pénzeket sikerül felpörgetni, de ez a végén annál nagyobbat fog pukkanni és fékezni - mutatott rá Romhányi. Ilyen helyzetben sokkal jobb állapotban kellene legyen a költségvetés és csökkenteni kellene az államadósságot. Ez egy prociklikus helyzet - figyelmeztetett Romhányi Balázs.

 


Ha elfogy az EU-s pénz, ott állunk majd meztelenül
 

- vélekedett Romhányi Balázs.

 

Lehetséges, hogy a nehezebb idők csak néhány év múlva következnek el, amikor teljesen elfogynak a most gyorsítva lehívott EU-források, de ha addigra nem sikerül kellően csökkenteni az államadósságot, akkor vagy az adósságspirál indul be újra, vagy hatalmas kiigazítási kényszer keletkezik - olvasható a KFIB elemzésében.

 

via portfolio.hu

 

TrollParádé:

comments powered by Disqus