oglašavanje

Médiaháború és médiabéke

» » írás /    / 

 

Szabadságharcos kormányunk úgy tűnik, mégis meghátrál a reklámadó ügyében. Ugyan hol máshol tennék le a fegyvert, mint a tudat gyarmatosítói előtt? Ez természetesen nem vereség. Mindössze egy ésszerű és működőképesnek ígérkező alku két piacvezető cég - a Fidesz és az RTL - között, melyek egyaránt agymosásban, az emberi psziché adásvételében utaznak. Sikerük és profitjuk annak függvénye, hogy körmönfont hazugságaikat, olcsó világmagyarázataikat és alantas showműsoraikat mekkora étvággyal zabálja szörnyszülöttjük: a kenyérhez és cirkuszhoz szoktatott tömegember.

 

Tagadhatatlan, hogy helytelen volt az egész adót célzottan az RTL kicsinálására kitalálni. A reklámok adóztatása azonban vitathatatlanul korszerű gondolat, különösen annak fényében, hogy a hirdetések és az általuk generált fogyasztási hisztéria milyen mértékben rombolták a magyar társadalmat. Ha egy nap következetesen konzervatív vagy baloldali kormány kerül hatalomra Magyarországon, az a televíziós reklámok betiltásával, esetleg óránként két-három percre való korlátozásával kezdi majd meg működését.

 

Most a reklámra kivetnek egy általános sarcot, megszüntetik a multik által leginkább kifogásolt sávos adózást, ami a kicsi médiaszereplők számára rossz hír, a nagyok viszont jól járnak. Az újabb adót az alacsonyabb nézettségű, hallgatottságú vagy olvasottságú platformok vélhetően nem is fogják tudni kigazdálkodni, és tönkre mennek,  a maradék pedig a koncentráltabbá váló médiapiacon még gátlástalanabb reklámhazugságokkal és még szennyesebb tartalommal termeli ki azt a rongyos pár milliárdot, amivel kielégítheti a Nemzeti Együttműködés falánkságát.

 

Simicska Lajos médiabirodalma is recseg-ropog, hiszen amellett, hogy Orbánék visszanyesték az állami hirdetéseket, konkurens királyi hírcsatorna felállítását tervezik, ráadásul most úgy néz ki, hogy az RTL-re korábban kivetett brutális méretű sarc jó részét is nekik kell befizetni. Hirtelen a Hír TV, a Lánchíd Rádió és a Magyar Nemzet vezetősége is elérkezettnek látta pillanatot, hogy dezertáljon a legnagyobb hazai oligarcha fizetési listájáról, amint az kijelentette, hogy totális médiaháborút vizionál. Ha pedig háború lesz, akkor köztudottan érdemes jól térfelet választani, mert a háborúban bizony hullák is vannak. Márpedig az évi hetvenmilliárdból - a felsőoktatásra költött pénz feléből - "gazdálkodó" állami média csak nyerhet egy olyan "versenyben", ahol a konkurencia adójából gyárthatnak műsort és oszthatnak jól fizető állásokat.

 

A modern invesztitúraharc eldőlni látszik. A kereskedelmi televíziók továbbra is kényük-kedvük szerint rombolhatják a civilizáció többezer éves normáit, az állami média pedig könnyedén monopolizálhatja a közéleti és politikai tájékoztatást. Mi meg - ahogy mindig - alázattal megadjuk az államnak, ami az államé, és média-multinak, ami a média-multié. Meg is érdemli mindkettő. Egyik megmondja, hogy kire szavazzunk, a másik meg, hogy mit hol vásároljunk. Hát hol lenne jobb helye a pénznek!

 

Végül álljon itt egy személyes vallomás: nagyon kedvelem Baló György habitusát és felkészültségét. Örültem, amikor műsort kapott az RTL-en, de az állam és a csatorna kiegyezése nyomán sajnos biztosra veszem, hogy főnökei legkésőbb fél év múlva - nem megfelelő nézettségi adatokra hivatkozva - el fogják távolítani a képernyőről. Nehéz Balót elképzelni, amint kilencedikről kizuhant asszonyról vagy állatkertben született zsiráfbébiről kérdez, az RTL pénzügyi érdekeltsége a politikai tájékoztatás iránt pedig gyors ütemben hagy majd alább a következő hónapok során. Nem azért kerül majd Baló lapátra, mert az általa fémjelzett újságírásra ne volna társadalmi igény, hanem azért, mert céges és politikai igény nincs rá.

TrollParádé:

comments powered by Disqus