oglašavanje

A NER felszámolásának Audi-s modellje

» » írás /    / 

- a győri dolgozók megmutatták mindenkinek az érdekérvényesítés egyszerű receptjét, amit következetesen alkamazva mások is sikerrel járhatnak és összességében felszámolhatnánk a NER korrupciós rendszerét


 

Az Audi-sztrájk hat nap alatt elérte azt, amit magyar dolgozók milliói kellő szervezettség, határozottság és reális koncepció híján képtelenek elérni és eddig legfeljebb álmodoztak róla.  A győri sztrájkolók megmutatták, hogy a NER rezsimben is van lehetőség európai érdekérvényesítésre – a siker receptje tehát minden magyar munkavállaló számára adott.


 

Mi az érdekérvényesítés receptje dióhéjban, két pontban:

 

1. konkrét és abszolút reális követelésekkel álltak elő : mivel munkájuk hatékonysága a mérések alapján kiváló volt és semmivel sem rosszabb mint máshol, ugyanakkor a pozsonyi üzemnél is alacsonyabb bérezést kaptak, abszolút megalapozott és jogos volt a követelésük, hogy legalább a kelet-európai sztenderdet megkapják

 

2. kitartóak és szolidárisak voltak, nem engedtek a megfélemlítésnek és nem dőltek be a manipulációs kísérleteknek : bár az Audi a sztrájk alatt óriásképernyőkre vetített üzenetekkel próbálta megtörni dolgozóit a sztrájk támogatottsága nemhogy csökkent volna, de a kezdetben négyezres létszám ötezerre nőt és több százan léptek be a szakszervezetbe a sztrájk alatt.

 

*

 

A kormánymédia is a dolgozókkal szemben az Audi tulajdonosi érdekeit védte - azzal zsarolta a sztrájkolókat, hogy az országnak is árt, ha ők közelíteni szeretnék a béreiket az európai sztenderdekhez :

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a konkrét ügyből általánosítva gyakorlatilag azt fejtette ki, hogy senki ne akarjon ebben az országban európai béreket, mivel a befektetők kifejezetten a legalacsonyabb bérek miatt jönnek ide – épp csak az összeszerelő ország kifejezést nem használta: « Káros Magyarország nemzetközi megítélésére nézve az Audi győri gyárában történt munkabeszüntetés. » « Az események nemcsak a Magyarországról alkotott befektetői képet rongálják, de a túl gyors béremelés megroppanthatja a gazdaságot is. » « Értelmetlen a magyar béreket más országok béreihez hasonlítani (…) Azért van a termelés részben itt, mivel a magyar bérek alacsonyabbak, ezt el kell fogadni ». Sajnos nem elírás, tényleg ezt mondta – tévériportban is meg lehet nézni, ha valaki nem hiszi el.

 

Ez tehát a NER modellje az Audi-ügy kapcsán éppúgy mint a rabszolgatörvénnyel, Paks2-vel és sok mással kapcsolatban a külföldi tulajdonosok, az országba bevándorló nemzetidegen tőke érdekeit képviselik a magyar dolgozók, az állampolgárok érdekeivel szemben… és ezt olykor nem átallják a multik vagy Brüsszel elleni szabadságharcként reklámozni. Sorosról nem is beszélve. Így működik a valóságban a NER mint a Nemzetietlen Együttműködés Rendszere.

Még a magyar munkásmozgalom által alapított Népszava is beállt a dolgozókkal szemben a tulajdonosi érdekeket védő neolib álnemzeti kórusba keddi címlapjával :  « Európát is fékezi a győri Audi elhúzódó sztrájkja » - öles betűkkel, közvetlenül azalatt, hogy « szociáldemokrata napilap »…

 

Ne gondoljuk, hogy az ellenzéki oldalon csak támogató és kevésbé neoliberális (nagytőkepárti) visszhangok voltak. Több ellenzéki lap is előrukkolt azzal a közgarázdaságilag logikusnak tűnő érvvel, hogy a bérkövetelést az Audi 3,5 napi bevételből fedezhette volna, a győri gyár azonban majdnem kétszer ennyi ideig állt és emiatt a többi európai gyárnak is le kellett állnia. Szegény Audi, gondolhatja ilyenkor az óvatlanul nyájas olvasó… "Tisztán" közgazdaságilag a legjövedelmezőbb üzleti modell nyilván a rabszolgatartás. Minden másra sok pénz megy el : az emberekre meg az életre. Az élet úgy általában nem gazdaságos dolog, de pöttyet mégis mintha fontosabb lenne a tulajdonosi érdekekre szorítkozó « közgazdasági » szempontoknál.


 

Már az ókori Rómában is felismerte a nép (plebs) az uralkodó osztály (pardon : píszí változatban a tulajdonosok) kizsákmányolásának azóta is legjobban beváló ellenszerét, az általános sztrájk ősmintáját. Fogták magukat és kivonultak Rómából (secessio plebis), szembesítve uraikat azzal a nyilvánvaló ténnyel, hogy nélkülük nem mennek semmire… Ott is hamar eldőlt az így már egyenlőtlen küzdelem és a nép követeléseit igyekeztek teljesíteni.

 

Na, de térjünk vissza a mai Magyarországra, ahol az Audi dolgozók mindenkinek megmutatták az európai érdekérvényesítés régóta bevált modelljét - nemcsak a munkavállakóknak, hanem általában mindazoknak, akik számára bármilyen téren fontos a demokratikus érdekérvényesítés, akár a munkában, akár szakmai testületekben vagy a politikában. Csak az a kérdés kik és mikor fogják követni a példájukat. Meg persze az is, hogyan…

 

Mert ugye ha a győri dolgozók csak a gyárigazgató lemondásáért hirdettek volna tüntetéseket, illetve nagy ellenzéki összefogást és ha az a fő üzenetük, hogy A1G , akkor kábé csak azt érték volna el, amit a magyar ellenzék az utóbbi időben : még rosszabb helyzetbe kerülnek. Elképzelhető, hogy a cégvezetésnek lennének olyan botrányos ügyei, amik ellen szintén felléphettek volna a tiltakozás vezetői és talán pár tucatnyian velük együtt tüntettek volna a gyár előtt, de a kritikus tömeget biztosan nem érték volna el. Akkor sem, ha a dolgozók számára távolabbi, kevésbé az ő életüket érintő dolgokért állnak ki – ha nem kulturált, európai módon fogalmazzák meg a követeléseiket, hanem csak óbégatnak, nagyokat mondanak, az nem alkalmas sem a mobilizációra, sem arra, hogy komolyanvehető, erős tárgyalási pozíció legyen, ha esetleg kellően széles tömegtámogatás jön hozzá. Remélhetőleg nem kell jobban kifejteni ezeket az analógiákat, hogy le lehessen vonni a máig hiányzó konzekvenciát, amire először az Audi-sztrájkban résztvevő dolgozók voltak képesek. Nem utolsó sorban, mert már 70 %-ot ért el a szakszervezeti tagság náluk és úgy látszik, nem korrupt, megélhetési aktivista szakszervezeti vezetőik voltak.

Nem vártak arra a győriek, hogy majd a kecskeméti Mercedes dolgozói nekik is kiharcolnak valami jobbat, hanem megértették azt, ami minden értelmes aktivizmus és érdekérvényesítés legfontosabb alapelve : ha máshol, a távolabbi környezetünkben is jobb világot akarunk, akkor kezdjük magunkon, szűkebb környezetünkön a változást. Ha ezt minden szektor dolgozói megtennék, illetve az egész civil társadalom kiállna a papíron ma is biztosított jogaiért és nem nyelne le szinte hetente újabb békákat minden fronton kábé mindenki, akkor a NER nagy tüntetések, sőt talán általános sztrájk nélkül is összeomlana. Mert a NER alapfeltétele az, hogy emberek milliói napi szinten behódolnak neki.

Győrben most az is szépen kiderült, hogy a NER-t német vagy orosz gazdáin keresztül lehet legjobban azonnali meghátrálásra kényszeríteni. Nem kell belemenni a NER által kiprovokált kultúrharcokba, óriásplakátokkal előre kitáblázott ideológiai zsákutcákba mint a migránsozás meg a sorosozás. Az Audi-sztrájkban ilyenekről nem esett szó, csak arról ami nekik itt és most valóban jár az európai normák alapján. Ennyi. De ha ugyanezt tízmillió ember megtenné holnaptól, azzal vége a NER-nek. Akkor megérkezhetnénk Európába.

Hosszan sorolhatnánk azokat az ágazatokat, azokat a munkavállalói szférákat, ahol a győri Audinál sokkal rosszabb helyzetben vannak a munkavállalók, nem utolsó sorban azért, mert képtelenek reális követelések mentén kellő arányú kollégát mobilizálni, képtelenek megtanulni az európai érdekérvényesítés legevidensebb alapszabályait is – de hát akkor ne csodálkozzanak, ha csicskáztatják, kihasználják őket. Ott meg hiába is remélnének jobbat, ahol valódi teljesítményt sem tudnak felmutatni. Ilyen egyelőre az ellenzéki politika is… de az Audi példája azt mutatja, hogy nem kell feltétlenül megvárni, hogy valamilyen európai ellenzék harcoljon ki számunkra jogokat – főleg, mikor ezeket minimális szinten azért még a nagyon tulajdonospárti magyar sztrájktörvény is biztosítja. Egyelőre… A metodikát tekintve pedig alapvetően semmi különbség a kollektív munkavállalói érdekérvényesítés és a demokratikus normák egyéb, politikai téren való érvényesítésének európai módszereit tekintve. Eredményt csak attól várhatunk, ha ezeket végre minél többen megtanulják és konzekvensen érvényesítik.

 

Sokan talán azt hiszik most, hogy ebben a győri sztoriban a varázsige a sztrájk, pedig egyáltalán nem ez a metodika lényege, mert ha az itt felsorolt egyszerű alapelveket nem tartják be konzekvensen, akkor máshol aligha lesz sikeres a sztrájk, ha viszont bármilyen más civil akcióban vagy szakmai alapú követelésben kellő szervezettséggel és a kritikus tömeget elérve betartják az emberek ezeket a szabályokat, akkor akár sztrájk és tüntetések nélkül is sikert érhetnek el. Pontosabban a sztrájk és a tüntetés csak akkor igazán erős, ha mindez mögötte van, az csak a jéghegy csúcsa, ami elsüllyesztheti a hatalom Titanic-ját, ha nekimegy.



 

Epilógus :

 

Pont azért elsőként a győriek jártak sikerrel mert amúgy is annál a cégnél lehet legprofibb a munkakörnyezet, ők állnak legközelebb a nyugati sztenderdekhez mindenben, így mostmár az érdekvédelemben is.

Paradox módon ahol sokkal rosszabbak a munkakörülmények (kis túlzással minden más magyar cégnél) és sokkal több okuk lenne fellépni ott ez eselytelenebbnek tűnik...

de nem azért mintha kevésbé éreznék a szükségét hanem mert kevésbé tudatosak és szervezettek. Nagyon úgy fest hogy a siker ezen múlik.

...és általában a közéletben sem azért nem sikerül fellépni a rezsiszilárdosodás ellen mert nincs rá okunk hanem mert nem elég fejlett az érdekérvényesítési kultúránk.



 

A kádár-rendszer is arra a korrupciós, negatív társadalmi szerződésre épült, hogy haza lehet vinni stikában, okosban a fél gyárat és cserébe a hatalom is ellopja az államot. Most pontosan ez megy. Ha a dolgozók nem lopnák el az üzemeket és nem néznék el a vezetőiknek sem hogy ellopják - pl. normális béreket és munkakörülményeket vívnának ki normális munkáért, akkor minden ponton homokszemek kerülnének a NER gépezetébe és csikorogva leállna. Persze akkor nem, ha csak az Audiban intézik európai módon a dolgokat, hanem csak akkor ha ez a modell általánossá válik.

 

Ugyanez vonatkozna a fakivágásokra és minden helyi ügyre azaz MINDEN ügyre, mert egy ponton minden ügy helyi ügy.

A NER ugyebár a korrupció rendszere. Az emberek mintha nem akarnák megérteni, hogy a behódolással, együttműködéssel ők is a korrupció rendszerének részeivé válnak.

Ha mindent helyi szinten illetve szakmai területen rendbe tennénk és normális lenne az ország működése, akkor - ha bárhogy túlélnék ezt a folyamatot a hatalmon levők, amit erősen kétlek- akkor a végén nézne egymásra tízmillió ember, hogy ezek meg mit keresnek itt még mindig…

 

*


 

Az ellenzék kezdhetné azzal, hogy egy erősebb, európaibb sztrájktörvényt követelnek. Hogy pl ne kötelezzék minden esetben a dolgozókat hogy bemenjenek a munkahelyükre a sztrájk alatt... Kezdhetnék azzal, hogy ugyanolyan monomániásan mantrázzák hónapokig mint anno a kormány a migránsozást: a NER a magyar dolgozókkal szemben a külföldi (vagy hazai oligarcha) tulajdonosok érdekeit védi, ami nemzetellenes.

De rég rossz, ha újságírók mondják meg nekik és helyettük, hogy mit kéne képviselniük... Nem egy cikkírónak kéne megmondani bárkinek, hogy az ő konkrét helyzetében mit kéne követelni - itt "csak" az volt a téma hogyan. Az Audi szakszervetnek se kellett kívülről megmondani a tutit - az nem ér semmit, ha nem maguk az érintettek fogalmazzák meg, mit is akarnak. Ugyanez vonatkozna pl az ellenzékre is - rég rossz ha pl. egy cikkíró vagy valamilyen kommunikációs tanácsadó mondja meg helyettük, mit kéne tenniük. Az pont olyan mint amivel lebuktak a köztévés performansznál, hogy feküdjenek le mert az jól mutat...

 

A pártoknak is először valami munkát, teljesítményt kéne felmutatni - amit az összes párt közül ma szégyenszemre kábé csak a viccpárt csinál, akik időnként poénból kátyúkat javítottak stb.

 

Ha az a kérdés, hogy az ellenzék mégis hogy jöhetne ki a gödörből és mi lehetne az új irány, akkor a válasz elég kézenfekvő. Kellő következetességgel mantrázva  lemoshatatlan bélyeggé válna a Fideszen, hogy a magyar dolgozókkal szemben idegen érdekeket képvisel és ha netán magyar nagytőkés (azaz oligarcha) a tulajdonos, akkor is bármikor őt védik dolgozóinak százaival-ezreivel szemben, vagyis összességében és a gyakorlatban egy népellenes elnyomó kormányzás a NER rendszere. Pontosan ezért próbálja állandóan ideológiai, kultúrharcos témákra terelni a közfigyelmet a valódi politikai kérdések, a kormányzás hiányosságai helyett.

Az új mantrát az ellenzékieknek százezerszer el kéne mondani mindenhol mint orbánék sulykolták a migránsozást és akkor pár hét vagy hónap alatt az emberek kritikus tömege rájöhetne, hogy a migráns ufóknál mégiscsak reálisabb, konkrétabb veszély életkörülményeinkre nézve a NER elnyomás mint a kormány által "bevándorláspártinak" nevezett ellenzéki erők ténykedése. Ebből a zsákutcából csak azzal jöhet ki az ellenzéki narratíva, ha egy erősebb és konkrétabb bélyeget süt a Fideszre mint amit a Fidesz sütött rá a migránsozással. Az, hogy mi lehet ez a mantra, mostmár evidens.

Persze akkor semmi sem fog történni, ha nem sikerül összerakni ennek a puzzle-nak az elemeit, hanem különféle tüntiken továbbra is transzparensként emelnek fel egyet-egyet közülük és azzal demonstrálnak - na attól semmi sem változik. Sőt.

 

Bár végülis megérdemlik a sorsukat, akik nem tudnak normálisan kiállni magukért, ahogy az Audi dolgozók is megérdemlik a sikert, miután megtalálták a módját, hogy lehet reálisan megfogalmazni és elérni, amit akarnak...


 

TrollParádé:

comments powered by Disqus