oglašavanje

THE WINNER IS DOLLARY TRUMPTON

» » írás /    / 

ELNÖKVÁLASZTÁS HELYETT ZOMBITÁMADÁS

 

Itt van egy elnökválasztás, aminek leginkább csak vesztesei lesznek Amerikában éppúgy mint a világ többi országában és ezért már szinte mindegy is formálisan ki nyer ma. Vegyünk sorra néhány brutális tényt, amivel kénytelenek vagyunk szembesülni a kampány kapcsán.

 

MÉGIS MENNYIRE NÉZI HÜLYÉNEK A VILÁGOT AMERIKA?

 

Feltűnt, hogy véletlenül pont az amerikai kampány finisében számolják fel az áliszlám terrorállamot? Eddig a világ legnagyobb és legprofibb hadseregének valamiért nem sikerült szétzavarni pár száz partizánt - miután Irakban pár nap alatt bedöngölték a homokba Szaddam állig felfegyverzett hadseregét, mely nagyságrendekkel komolyabb erőkkel, szervezettebben és felkészültebben várta az inváziót... Valami nagyon nem kerek a történetben. Ja, hogy ők és szövetségeseik látták el pénzzel, fegyverrel és kiképzéssel is az ISIS meghatározó csoportjait, amit bizonyos esetekben (pl. a Bherlin Gildo ügyben) hivatalos formában is elismertek a hatóságok, illetve nyílt titokként utalgatnak rá időnként a médiában. Sőt: eddig leginkább az orosz-iráni-síita erők ellen harcoltak a térségben, mint valami amerikai érdekeket képviselő gerillasereg... Akkor Amerika mennyire néz hülyének minket?

 

FINISÉBE ÉRT A ZOMBIKAMPÁNY

 

Hetek óta nemcsak az amerikai választók életét mérgezik óránként, percenként a Trump-Clinton (rövidebben: Trumpton) választási kampány teljesen értelmetlen, tartalmatlan, komplett idiótáknak konfigurált bulvársztorijaival, amit az egész világnak szervíroznak a reggelinkhez, ebédünkhöz és vacsoránkhoz, mintha a világkormány vezetőjének megválasztásáról lenne szó - miközben pedig egyetlen lényeges témáról sem vitatkoznak a jelöltek. A két fő zombijelölt nem beszél másról mint bulvár bullshitelésről, közben pedig a többi jelölt egyáltalán nem kerül képbe, még a létezésükről sem esik szó, nemhogy üzeneteikről, az Amerikát és a világot esetleg foglalkoztató valódi kérdésekről.

Mégis mennyire nézik hülyének az amerikai választókat és a világot, mikor a világ legnagyobb demokráciájának nevezik azt a rendszert, amiben most egy második Clinton jöhet és majdnem elindult egy harmadik Bush is a posztért, de azért az már nekik is túl átlátszónak tűnhetett volna, hogy ez egy dinasztiák által kormányzott birodalom, ahol legfeljebb látszatra dől el demokratikusan az elnökválasztás.

 

 

A SAJTÓ, A KÖZVÉLEMÉNY ÉS A DEMOKRÁCIA ZOMBISÍTÁSA

 

Ja igen, a finisben valahogy megint nagyon kiegyenlítettnek tűnik a két jelölt küzdelme (így hihetőbb, hogy mennyire demokratikus és szabad a választás)... mármint a két főzombi között. Csak arról nem számol be a masszamédia, hogy lenne alternatíva és több jelöltre is lehetne szavazni. A szabadságpárti jelölt Gary Johnson támogatottsága például a tíz százalékot is meghaladja, ami azért nem sokszorosa a két főzombi, Trump és Clinton 30-30 százaléknál biztos nem nagyobb abszolút támogatottságának. A zöldpárti Jill Stein is 5% felett van, de sem a média tulajdonosi szerkezete, sem bizonyos jogi manőverek nem teszik lehetővé, hogy tisztességes verseny legyen az elnökválasztási kampány. Őt egyébként eljárás alá is vonták, amikor személyesen is kiállt a történelmileg példátlan erejű Standing Rock indián szolidaritási mozgalom mellett, hogy megvédjék a vizeiket, őseik szent nyughelyeit és jövőjüket az olajlobbitól, a Dakota Access olajvezeték kiépítésétől. Az egész Amerikából, sőt egyre távolabbi országokból is oda sereglő békés tüntetők ellen példátlan karhatalmi és közjogi erőszakkal léptek fel – ami sokáig egyáltalán nem volt téma nemcsak a választási kampányban, de az amerikai tömegmédiában sem. Most is csak Obama szólalt meg ebben az ügyben, a két zombijelölt nem. Pedig az ügy tétje nyilvánvalóan az, ki milyen jövőt képzel el Amerika számára, illetve egyáltalán gondol-e bármilyen jövőre vagy sem. Kérdés a sajtó szabadsága is, mikor több újságírót azért tartóztatnak le, mert a munkájukat próbálják végezni, és egyiküket, Deia Schlosberget ezért egyenesen 45 év börtönnel fenyegetik! Erről azért már csak eszünkbe juthat a putyini hatalom sajtószabadság elleni erőszakos fellépése, amihez képest ezek az esetek semmi átütő erkölcsi fölényt nem mutatnak. Mindkettő teljesen elfogadhatatlan.

 

AND THE WINNER IS: MRS TRUMPTON

 

HOGY GARANTÁLJA AZ OLIGARCHIA TARTÓS URALMÁT A KÉTPÁRTRENDSZER

 

Régi trükk, amit a törvények (elvben!) szigorúan büntetnek, hogy a piacvezető tényezők felosztják egymás közt a piacot, esetünkben a politikai piacot, azaz a közhatalmat. Így a választás merő illúzió, mint mikor egy éjjel-nappali üzletben csak a Coca és a Pepsi termékek közt lehet választani és akkor már örül a betérő, hogy nem csak az egyik termékei szerepelnek a kínálatban. Mintha lenne bármi igazán lényeges különbség két ilyen multi tömegtermékei között, túl azon, hogy a rendszer ugyanaz és rendszerszinten egyáltalán nem kínál alternatívát.

Az USA elektori rendszere ideális kiskapukat nyújt a lobbistáknak, mert csak néhány államot kell megdolgozni (a „billegő” államokat, ahol változhat, hogy a többség republikánus vagy demokrata), a többi gyakorlatilag tökmindegy, azok szavazata gyakorlatilag eleve úgyis elveszett az eredmény szempontjából, amíg ugyanúgy demokrata vagy republikánus államok maradnak. Parádés, nem? Tizedannyi költséggel és melóval lehet lenyomni a köz torkán azt az eredményt, azt a jelöltet, akinek a győzelme épp fontosabb az érdekeltek számára. Már amennyiben egyáltalán számít, melyik jelöltjük fut be a két zombi közül...

 

 

MIÉRT NEM HOZ VÁLTOZÁST AZ AMERIKAI ELNÖKVÁLASZTÁS:

A „HASZNOS SZAVAZAT” CSAPDÁJA

 

Persze elsősorban azért nem hallunk az amerikai elnökválasztáson a többi jelöltnek még a létezéséről sem, mert a masszamédia úgy állítja be mintha eleve csak a két mainstream zombira lehetne szavazni, ami ugyebár de facto hazugság. Bármikor mondhatnák, hogy nem cenzúrázták, tételesen nem tagadták le a többi jelölt létezését – épp csak agyonhallgatták. A többi jelölt közül a két legismertebb (a zöldpárti és szabadságpárti) jogilag is megtámadta ezt a rendszert, a trösztellenes törvényre és az alkotmányra apellálva, de a bíróság hamar elmeszelte ezt a jogi próbálkozást és kiderült, hogy kábé annyit ér a jenki jogállam is mint amennyit a félreinformálást kimaxoló tömegmédia, ahol notóriusan nem engedik szóhoz jutni a többi, normálisabb jelöltet.

 

 

Minden demokrácia legveszélyesebb csapdája és téveszméje a HASZNOS SZAVAZAT MÍTOSZA, miszerint nem arra kéne szavaznod, akire szeretnél, akinek programjával egyetértenél, hanem arra a strómanra (vagy strówomanra), aki a tömegmédia szerint "esélyes" pártok jelöltje - vagyis aki továbbra is tutira a gazdasági-politikai "elit" érdekeit fogja képviselni, jellemzően a nép, a választók érdekeivel SZEMBEN. Ebből pedig logikusan az következik, hogy csak a masszamédia által esélyesnek tartott jelöltekre nem lenne szabad szavaznunk, hanem kizárólag a többi, "esélytelennek" beállított jelöltre kéne szavaznunk, ha azt szeretnénk, hogy egyáltalán valós esélye legyen valami változásnak és annak, hogy netán tényleg képviseljék az érdekeinket. Tehát, mint minden „rendes” hazugságnál, pont fordítva áll a dolog: valójában a masszamédia által hasznosnak mondott kétpárti szavazat vész el teljesen minden lényegi változás szempontjából és minden más választás hasznos lehet, úgyszólván bármilyen jelölt esélyt jelenthet a választásra, akire ráfogja a masszamédia, hogy rájuk voksolva elvész a szavazatunk. Pont innen lehet tudni, hogy kire érdemes szavazni, kik közül kéne választanunk: akiket esélytelennek mond a tömeg(félre)tájékoztatás.

 

 

OBAMA MINT AMERIKA GORBACSOVJA -

CSAK A HANYATLÁS FOLYTATÓDÁSA ÉS A MÉLYÜLŐ VILÁGKRÍZIS TŰNIK BIZTOSNAK

 

 

Egy szó mint száz: ezen a zombiválasztáson fel sem merülnek valós alternatívák, a leghalványabb esélye sincs lényeges rendszerszintű változásoknak. Utoljára Obama kampányolt ilyesmivel, amit el is hitt a jónép, megválasztották, de első intézkedése egy multi, a General Motors megsegítése volt... Fő választási ígéreteit máig nem teljesítette (Guantanamo felszámolása, stb.) Ettől függetlenül a világ szemében történelmileg viszonylag pozitív figurának tűnik, ahogy annak idején Gorbacsov is, aki a birodalmi diktatúra fellazulásával és gyengülésével megkönnyebbülést, sok tekintetben a felszabadulás érzését hozta a világnak. Megint más kérdés, hogy saját országuk sorsa és szuperhatalmának látványos hanyatlása szempontjából hogyan értékelték őket később.

 

 

PUTYIN VÁLASZTÁSA

ÉS A VALÓDI ALTERNATÍVÁK KÉRDÉSE

 

Könnyen lehet, hogy ennek az elnökválasztásnak is Putyin lehet a fő geopolitikai nyertese, ahogy a Brexitnek is. Már az a tény is drámai áttörés, hogy a jelöltek vitáját tematizálni tudta, hogy vajon az oroszok vannak-e Clinton mailbotrányának és egyéb kínos ügyeknek a kiszivárogtatása mögött, sőt: egyenesen Putyin jelöltjeként kezdték kezelni Trumpot.

 

Jobban jártunk volna Michelle Obamával ( egyébként a férje helyett is)... Az ő szenvedélyes beszéde a kampány eddigi legpozitívabb amerikai meglepetése volt, sőt: talán az egyetlen üde színfoltja lehetett ennek a szánalomparádénak. Csak hát ő sem indult és azokról sem tájékoztattak minimális szinten sem, akikre még lehetne szavazni, akik alternatívát jelenthetnének. Egy másik világban.

 

 

TrollParádé:

comments powered by Disqus